Ha polgármester lennék Fóton, kiverné a biztosítékot a szándék, hogy fel akarnak függeszteni. Pláne akkor, ha már minden kiverte. Beleértve a rohadt villát, ami nem akarta elsőre kinyitni a kapcsolószekrényt, így volt áram a tárgyalóban, ahol az általam vezetett(?) ülés zajlott, és le akart váltani. Még a sajtó is bent volt, az aljas komonyista lakájmédia, a vágott felvételeivel. Meg az alpolgármester, akinek az orra vágott, vagy legalábbis erősen vérzik, mióta a képébe vágtam a véleményemet a mikrofoncsatlakozóval egyetemben. Mindegy, mert úgyis széttépem a tévések hangkábelét, meg a számítógépek zsinórjait. Mit képzelnek ezek? Szavazni akarnak, mikor a mai napig nem szólítanak polgármesternek? Azok az alkalmatlan MSZP-sek, meg az áruló Fideszek! Kérem a biztonsági őrt, ürítse ki! Ne a hólyagját, a termet! Mi csak a demokráciára vizelünk, a hivatalra nem. Meg aztán nézzen a körmére ennek a tahóblognak is, mert ezeknek sem tetszik, ahogy itten kiskirálykodom! Komonyisták, lakájok, médiákok! Vagymi… Lakájmédiákok… Azt is megmutatták, mikor Grespik kenyeret dobált, mikor Barrichello kilőtte Massa szemét a rugójával, és engem is támadnak. Pedig Fábry magának csinálta! Minek mondott olyat, ami nem tetszik nekem? Lesz rend Fóton! Ha kell erővel, de lesz! Keresztényi szeretetből, mint a középkorban!
